Színes világban élünk és az, hogy milyen színeket kedvelünk, nagyban függ természetünktől, pillanatnyi hangulatunktól, de befolyásolja lelki egyensúlyunkat, kedvünket, 
sőt szervezetünk működését is. 
Amikor otthonunkat alakítjuk, gondolhatunk ilyen módon is a színekre és választhatunk ez alapján is közülük.

A kék

a vörös,
az ibolya,
az arany,
a sárga,
a narancs,
a fehér,
az ezüst,
a zöld,
a barna
és a fekete

A kék

nemcsak a hideg színe, hanem egyúttal a befogadónak, a felvevőnek, 
vagyis a női princípiumnak a színe is. 
A keresztény vallásba ez a színe Szűz Mária köpenyének is, aki maga a nőiség 
és akinek a neve összefügg a kék tengerrel, a "mare"-val. 
A tenger az elnyelést és az elsüllyedést szimbolizálja, így a kék szín mélységet, elsüllyedést 
és passzivitást is kifejez. 
A kék színből tisztaság, csendesség és hűvösség árad, harmónia, biztonság, nyugalom, 
a feloldódás, végtelenség érzését kelti.
Betegség vagy kifáradás esetén megnő rá az igény. 
Pihenésre irányuló vágyat mutat.

Színterápiában:

Világoskék

összehúzó, fertőtlenítő, hűtő hatású
magas vérnyomás,
gyulladások,
fertőzések,
pajzsmirigy és torokbetegségek,
hörghurut és tüdőbetegségek,
égések, csípések,
magas láz ellen hatásos
Az indiaiaknál Visnu (a Teremtő) színe szintén kék, itt az igazságot, a halhatatlanságot és a hűséget is szimbolizálja.


A vörös

A tűz és a forróság színe. A lelkesedést, a bátorságot és a szeretetet szimbolizálja, 
sokszor beszélünk forró sőt égető szerelemről. 
Sok népnél figyelhető meg, hogy a pirosat lilával és kékkel veszik körül, 
hogy a vörös égető tulajdonságait csökkentsék.

Melegséget, aktivitást, dinamizmust sugároz. 
Életerőt, bátorságot, nagy erőbedobást, vitális vágyakat, győzelemre irányuló 
akaratot jelez.
Túlzott mértékben konfliktusérzést, türelmetlenséget, agresszióra való hajlamot mutathat.

Színterápiában:

növeli a testhőmérsékletet, ösztönzi a vérkeringést, segíti az adrenalin képzést
csökkenti a fáradtság érzését, krónikus betegségeket old fel
vérszegénység,
vastagbélgyulladás,
krónikus megfázás (arcüreggyulladás),
izületi-gyulladás,
depresszió esetén alkalmazható
túlzott mértékben agressziót, türelmetlenséget okozhat

A vörös a világban:

Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, 
hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek.
A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, 
hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától.
Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, 
hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; 
Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum.
Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.

A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe.
Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe.

Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, 
a skarlátvörös a "nagy babiloni parázna" színe.
A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.
Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a "Nagy Mű" harmadik fokozatát.
Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.
Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; 

Az ibolya vagy lila

Misztikus szín, egyesíti a kék elmélyültségét és a vörös aktivitását.
A kozmikus erőt szimbolizálja, az intuíció, az empátia színe. 
Elmélyültségre, elvarázsoltságra, misztikus élményekre, irányuló vágyat jelez, 
de jelentheti a szerelemre irányuló erős vágyat is.

Színterápiában:

nyugtatja, harmonizálja az idegrendszert
fejfájásra,
nyirokkeringési,
hormonális problémákra,

rosszindulatú daganat esetén alkalmazható

Az ibolya a világban: A mértékletesség színe.

Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, 
a bölcsesség és az érzelmek között.
Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, 
fájdalmat, nosztalgiát.
A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.

Az arany

Szent szín. Főleg a Maják, Aztékok, Inkák és az egyiptomiak számára, 
akiknek az arany a nap és a Logosz megtestesítője. 
Minden közepét is jelenti, az örök középpontot, gondoljunk csak 
az ?arany középút? kifejezésünkre.

A napfény, az isteni hatalom, a megvilágosodás, a halhatatlanság, a dicsőség jelképe.
Az összes napistent, a vetés és aratás isteneit, a beért termést szimbolizálja.
A kereszténységben, az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében 
az arany háttér a transzcendens szférára, a mennyei birodalomra utal az arany dicsfény, 
a glória pedig a megdicsőült szentekre.
Az ezoterikában a szoláris asztrál színe.

A sárga

Nagyon közel áll az aranyhoz, tiszta formájában a fény színének számít. 
Nyíltságot, örömöt, optimizmust, reményeket jelez. 
Vágy a boldogságra, vidámságra, nevetésre, a korlátoktól mentes szabad viselkedésre, felszabadultság érzésre, intellektuális élményekre. 
Ha vonzódik hozzá, akkor kíváncsiság, érdeklődés, tudásszomj, 
szellemi frissesség jellemzik a jelenlegi állapotát.

Színterápiában:

Sárga

az emésztési folyamatokat irányítja
erősíti a gyomrot, de túlzott alkalmazása hányingert okozhat
a májra,
az idegrendszerre
a bőrre is kedvezően hat
A világban:

Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.

A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. 
A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe;
a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították. 
Júdás Iskariótot gyakran ábrázolják ebben a színben. 
Ilyen a színe a kénnek, annak az alapanyagnak, amellyel a keresztény hitvilág szerint 
az ördög a poklot fűti.

A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe.
Kínában a Föld, a középpont színe. 
Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, 
aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.

A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, 
a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

A narancs

Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.

Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. 
A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, 
az isteni szeretet kinyilatkoztatása. 
A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.

Színterápiában:

Narancs

ösztönző hatású,
emésztési zavarokra hat,
depresszió ellen javallott,
erősíti az immunrendszert,
kedvezően befolyásolja a lép, vese, epe működését
jótékonyan hat az ivarmirigyekre és a nemi működésre
erősíti a méhet

A fehér

A fehér a töretlen fény színe, az aranyhoz hasonlóan csak a legelőkelőbbeket illeti meg. 
Ez a papi ruhák színe, Aaron, az egyiptomi pap, a Biblia első papja ugyanúgy ezt viselte, 
mint az indiai guruk, és a pápa öltözete is fehér. 
Ezenkívül a feltámadásnak és a halálnak a színe is, mert aki fel akar támadni, 
annak előbb meg kell halnia. 
Így aztán a szellemi újjászületés színe is. 
Ne csodálkozzunk azon, ha más országokban és kultúrákban, mint pl. Indiában, Japánban a temetés színe fehér. 
Ez csak azon álláspont kérdése, amelyből a halált nézzük 
Sok országban a halotti virágok is fehérek, akárcsak azok a virágok, amelyeket az újjászületett mestereknek ajándékoznak 
A lótuszvirág, a legteljesebb fejlettség szimbóluma sem véletlenül fehér Keleten, 
a tökéletesség mellett az abszolút tisztaságot is szimbolizálja.

A fehér az egyetlen tökéletes szín, mert magába foglalja az összes többit. 
És számunkra is a tisztaság szimbóluma, amit "hófehér", "hattyúfehér", "liliomfehér" 
szavakkal külön hangsúlyozunk.

A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, 
az egyszerűség jelképe.

Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
Az égi istenek állatainak színe, 
így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; 
a Buddha születését jelző álom fehér elefántja; 
a Szentlélek fehér galambja.
A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
Kínában a gyász színe. 
A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. 
A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.


Az ezüst

Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
Kínában a legértékesebb fémnek tartották; a Tejútat "ezüstfolyónak" nevezték.
A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
Míg a királyok féme az arany, a királynőé az ezüst.
Az ezoterikában a lunáris asztrál színe.

A zöld

A természet, a nyugalom, a bizalom, a remény, a hit, az újrakezdés színe. 
A zöldet még az iszlám színeként, meg a növekedés szimbólumaként is számon tartjuk. 
Ahogy a természet kizöldülése a hosszú, halálhoz hasonló (fehér) tél után reményt kelt az emberekben, úgy szimbolizálja a zöld a tavaszt.
A fejlődés, megújulás, határozottság, önbizalom igényét mutatja. 
A kölcsönös bizalmon és szereteten alapuló kapcsolat vágyát fejezi ki.

Színterápiában:

Zöld

harmóniateremtő és roboráló hatású
szívbetegségek,
megfázások
fejfájások,
szembetegségek,
fekélyek,
érrendszeri megbetegedések esetén,
valamint az idegrendszer harmonizálására javallott
A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
A színskála "közepén" áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, 
jelöli egyben a színek hármasságát. 
Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás, 
az átmenetiség, a féltékenység jelölője.
Meleg és hideg, égi és földi keveréke.
Lehet az éretlenség, a tapasztalatlanság és naivság jelképe.
A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé.
Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. 
A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel.

A barna

Ez a szín arra utal, hogy az ember nagy fontosságot tulajdonít kényelmének, családjának, otthonának, egészségi állapotának.
Az anyagi lét, a létbiztonság kérdései, a test szükségletei, a családi harmónia megteremtése foglalkoztatják jelenleg.

A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése.
Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is.
Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet.
A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.

A fekete

Tulajdonképpen nem szín, csupán a színek távollétére utal.

Ha újfent visszatérünk a fehér szimbolikájához, akkor a fekte jelentősége hamar világossá válik
Ahogy a fehér a mindent felölelő tökéletességet ábrázolja, úgy a fekete az abszolút redukálás, minden fény és ezzel minden szín hiánya. 
Az asztrológiai szimbolikában a Szaturnusznak, a küszöb őrének a színe 
ez, nálunk pedig a gyász és a halál színe. 
Mindenkinek el kell haladnia a "küszöb őre" előtt, a legvégsőkre való redukálás szakaszán, mindenkinek át kell mennie a sötét póluson, az árnyékon vagy az alvilágon 
a fényhez vezető útja során.

A világban

Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe.
A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma.
A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón, Hekaté, Ozirisz színe.
A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe.
A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és 
a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, 
a pokolba való alászállás jelképe.

...... ........... ........... .........

Színterápiás módszernek nevezhetjük azt, amikor elmerülünk a természet színeinek megfigyelésében, egy-egy virág, fa, kristály, a barna föld, a napfelkelte narancsszínében, 
a kék ég és a tenger, illetve a folyók vízében tükröződő fényekben.
Környezetünket, lakásunkat, bútorainkat, tárgyainkat is rendezhetjük tudatosan, 
ismerve az egyes színek jelentését és hatását.

Ruháink színével is harmonizálhatjuk diszharmonikussá vált szerveinket, lelkünket.
Régi korok emberei fehér lepedőbe csavarták betegeiket és kitették a napra, 
hogy a fehér fény összes színt magában hordozó energiáját kihasználva harmonizálja 
az embert.