Érdekes dolgok a testünkről
Ha érdekel pár különös dolog az emberi testről akkor tovább, tovább és jó olvasgatást.
1. A gyomor emésztő savai elég erősek a cink lebontásához. Szerencsénkre a gyomor bélfalának sejtjei olyan gyorsan megújulnak, hogy a savak számára nem áll rendelkezésre elegendő idő, hogy feloldják.
2. A tüdők több mint 300,000 millió kapillárist (kisebb véreret) tartalmaznak. Ha hosszában egymás mellé fektetnénk őket, kiterjedésük elérné a 2400 km-t (1500 mérföld).
3. Egy férfi heréi tíz millió új spermiumot hoznak létre minden egyes nap folyamán – eleget ahhoz, hogy mindössze hat hónap alatt egymaga újra be tudná népesíteni az egész Földet!
4. Az emberi csont, ha súly megtartásáról van szó, olyna erős, mint a gránit. Egy matchbox nagyságú csontdarab kilenc tonnát képes megtartani – ez négyszer annyi, mint amire a beton képes.
5. Minden egyes kéz- és lábujjköröm hat hónap alatt nő ki a végétől a hegyéig.
6. A test legnagyobb szerve a bőr. Egy felnőtt embernél mintegy 1.9 négyzetmétert tesz ki. A bőr állandóan hámlik- egy élet alatt minden ember nagyjából 18 kg bőrt veszít.
7. Mialatt alszol, mintegy 8 mm-t növekszel. Másnap visszazsugorodsz korábbi magasságodra. Ennek oka, hogy a porckorongok állás és ülés közben a gravitációs erő hatására szivacs módjára összenyomódnak.
8. Egy átlag nyugati ember élete során ötven tonna ételt fogyaszt el és ötvenezer liter (11 ezer gallon) folyadékot iszik meg.
9. Mindkét vese egymillió önálló szűrőt tartalmaz. Átlagosan körülbelül 1,3 liter vért szűrnek meg percenként és akár napi 1,4 liter vizeletet is kihajthatnak.
10. A szem koncentráló izmai naponta mintegy 100,000-szer mozdulnak meg. Ahhoz, hogy a lábizmaid ugyanezt végrehajtsák, minden nap 80 km-t kellene sétálnod.
11. Egy átlagos test 30 perc alatt elegendő (össz) hőt ad le ahhoz, hogy egy fél gallon vizet felforraljon.
12. Egyetlen vérlemezke hatvan másodperc alatt körbejárja az egész testet.
13. A fityma, amely egy postai bélyeg méretét teszi ki, körülmetélt babák esetében 21 nap alatt akkora bőrt növeszt, mely három (3!) kosárlabda pályát képes lenne fedni. Lenyűgöző, nem igaz? Köszönhetően a tudománynak. A laboratóriumban növesztett bőrt égési sérültek kezelésére használják.
14. A minket érő összes információ körülbelül 90 %-a a szemünkhöz jut, alapvetően vizuális teremtményekké téve minket.
15. A női petefészkek majdnem félmillió petesejtet tartalmaznak, ezek közül mégis mindössze 400 körülire tehető azok száma, amelyek lehetőséget kapnak arra, hogy új életet hozzanak létre.
***
Minden ezredik csecsemő foggal születik.
Ha nem lenne gyomornyálkahártya, a gyomrunk felemésztené saját magát.
Az ember hamarabb halna meg alváshiányban, mint az éhezésben. Éhezni akár hetekig is lehet, az alváshiány hamarabb gyilkol.
Az Ebolával fertőzött emberek nyolcvan százaléka meghal.
Az ember kromoszómaszáma 46, a borsóé 14, a homáré 200.
Az emberi testben körülbelül 96.000 km hosszú érhálózat van.
Egy ember élete során 22 kilogramm bőrt veszít el.
Egy kézfogással több baktérium cserél gazdát, mint egy csókkal.
Az emberi szív 100.000-et ver naponta.
Csak a terhesség harmadik hónapjában alakul ki a magzat ujjlenyomata.
A pattanásosság inkább a fiúkra jellemző (három a kettőhöz az aránya).
Az emberi DNS 94 százalékban egyezik meg a csimpánzéval és 70 százalékban a meztelen csigáéval.
A magzatok a hangos rockzenére általában rugdosással válaszolnak.
Már a 12 hetes magzat is képes bandzsítani és tudja a homlokát ráncolni.
Az éjszakára 6 százalékos sósavban tartott csont olyan lágy lesz, hogy csomót lehet rá kötni.
Minden huszadik embernek (általában a férfiaknak) van plusz egy bordája.
Születésünkkor 300 csontunk van, de mire felnövünk, már csak 206. A különbség abból adódik, hogy bizonyos csontok összenőnek.
Az emberi test legnagyobb sejtje a női petesejt, körülbelül 175.000-szer nagyobb mint egy férfi sperma.
Egy átlagos embernek körülbelül 100.000 szőrszál van a fején.
Ha szemünkkel nézünk egy tárgyat, az retinánkon fejjel lefelé jelenik meg, de agyunk automatikusan korrigálja a képet, így azt a helyes pozícióban észleljük.
Az emberi testben található legkeményebb anyag a fogzománc.
Az aspirin és az alkohol a gyomornyálkahártyán keresztül közvetlenül a véráramba szívódik fel.
A talpunk több izzadságmirigyet és nyomás-érzékeny idegvégződést tartalmaz, mint testünk bármely másik része.
A nyelvünk mintázata is egyedi, miként az ujjlenyomatunk is.
Veséink naponta 300-szor szűrik át vérünket.
A magzat első 6 hetében nincs különbség a férfi és a nő közt.
Az ember élete során több mint 25 milliószor hajlítja be és nyújtja ki ujjait.
Az emberi test körülbelül 30.000 milliárd vörös vértestet tartalmaz.
Az amerikai felnőtt lakosság 60 százaléka fogszuvasodás miatt veszti el a jobb felső zápfogát.
***
A gyöngyvirág illata izgalomba hozza a spermiumot
Úgy tűnik, a spermiumnak van szaglása, ami arra szolgál, hogy odavezesse a hímivarsejteket a nő petesejtjéhez. A kutatók virágillatok egész sorával kísérleteztek, végül a gyöngyvirág vitte el a pálmát: arra késztetett egyes spermiumokat, hogy a normálisnál kétszer nagyobb sebességgel igyekezzenek a kitűzött cél felé.
A kutatást a németországi Ruhr-vidéki Egyetem végezte 2003-ban. Felfedeztek egy új spermafehérjét, a hOR17-4-et, mely éppen olyan receptorként működik a spermában, mint azok a sejtek, melyek az orrban a szagokat érzékelik.
Ezek után több száz mesterséges vegyülettel tették próbára a sperma orrát. Közülük sok olyat is kipróbáltak, melyet arra használnak, hogy a parfümökben utánozzák a virágillatokat.
Az egyik vegyület, melyet a gyöngyvirág illatának létrehozására alkalmaznak, kétfajta drámai hatást gyakorolt a spermiumok viselkedésére: megkétszerezte sebességüket, és véletlenszerű vergődésüket céltudatos mozgássá változtatta, erőteljesebb farkcsapásokra késztetve őket.
A halál után nem nő tovább a haj és a köröm
A megfigyelés, miszerint a halál után még nő egy keveset a köröm, optikai csalódás következménye. A bőr ugyanis nem sokkal a halál után összezsugorodik, ezáltal az ujjhegy és a köröm közötti távolság megnő. Ez a bőr folyadékvesztesége miatt áll elő. Ugyanez a jelenség okozza azt a látszatot is, mely szerint a halál után tovább nő a férfiak szakálla, az igazság azonban az, hogy a bőr már nem olyan rugalmas, ezért a szakáll lejjebb ereszkedik. A haj hossza pedig egyáltalán nem változik.
A vakbél nem mindig jobb oldalon helyezkedik el
Németországban körülbelül 2500 embernél a vakbél a bal oldalon, a lakosság fennmaradó részénél a jobb oldalon található. Az embrionális idő első hetének végén történik meg a szervek elrendezése. Az aszimmetrikus hozzárendelés is – a szív a bal oldalra, a máj és a vakbél a jobb oldalra kerül – az embrionális időszak korai stádiumában következik be a csillószőrök mozgásának segítségével, melyek révén betöltik a test üres üregeit.
Németországban mintegy ötezer embernél veleszületett betegség a csillószőrök mozgászavara. Az érintettek felénél a szervek is felcserélődnek, és ekkor már Kartagener-szindrómáról beszélhetünk.
Ha a csillószőrök mozgása akadályozott, úgy véletlenszerű a jobb-bal elrendezés – ez azonban nem okoz szenvedést a betegeknek, eltekintve a komplikációktól, a csillószőrök mozgásában bekövetkező zavar ugyanis a test bármely részére kihathat.
A haj nem szürkül meg idővel
Amikor az ember idősödik, a hajszín nem fokozatosan válik barnából szürkévé, majd később fehérré, hanem azonnal fehér lesz. Hogy miért tűnik mégis szürkének?
A hajszín a melanocitának nevezett pigmentsejtekből keletkezik, melyek a hajgyökerekben és a fejbőr felületén találhatók. A pigmentsejtek beburkolják a hajszálat, majd belemélyednek. A melanociták a korral elveszítik hatásukat, így a haj elveszti eredeti színét, majd hamar megőszül. Ha mégis úgy látod, hogy a haj először szürke, majd később fehér, annak az az oka, hogy a fehér hajszálak száma lassan növekszik, és ezért a hajkorona egésze szürkének látszik.
Az agyunk 100%-át használjuk?
A mondat, miszerint az agyunknak csupán a 10%-át használjuk, Albert Einsteinhez fűződik, és felettébb közkedvelt. Einstein állítólag azt mondta: a legtöbb ember agyának csak 5-6%-át használja, én az agyam 7%-át.
Az igazság azonban egészen más. Tény, hogy létezik néhány olyan része az agynak, melynek még nem ismerjük a jelentőségét, ám ez nem jelenti azt, hogy nem is használjuk.
Az agy körülbelül 100 milliárd idegsejtje – ez több, mint ahány csillag van a Tejútrendszerben – több mint tízezer másik sejttel van összeköttetésben, és így egy óriási hálózat része, mely állandóan adatokat dolgoz fel, információkat küld és fogad. Az agy edzésével kevesebb kapacitásra lenne szükség egy feladat elvégzéséhez, mivel a gyakrabban használt összeköttetések aktívabbak, és mellőzik a kerülő- és mellékutakat.
Minél több gyakorlata van az agynak a problémamegoldásban, annál kevesebb energiára és idegellátásra van szüksége – ahogy a sportoló nyugalmi pulzusa is alacsonyabb, mint az otthonülőé. Az okos emberek gondolkodása hatásosabb és takarékosabb.
